Hogyan kezdjünk neki? 

Ha azon töröd a fejed, hogy miként határozd meg a könyvedben szereplő illusztrációk stílusát, akkor olvasd el ezt a kis segítséget!
Hogyan lehet behatárolni egy készülő könyvnek az illusztrációit és a látványvilágát…

Tehát... Milyen típusú képek alkalmasak a készülő könyvhöz? És egyáltalán mitől lesz jó egy könyvillusztráció?
Minden idők legsikeresebb gyermekillusztrációi nagyban különböznek egymástól, de hasonlóságok is vannak, amelyek nagyszerűvé teszik őket. Azok az illusztrátorok vajon hogyan csinálták?

Ötletek a könyvillusztráció jellegéhez:

Először is érdemes a stílus meghatározásával kezdeni.

Az első dolog, hogy legyen elképzelésed arról, hogyan nézzenek ki az illusztrációk. Pl.: rajfilmes hatású, vicces, bájos, absztrakt, félelmetes, vázlatos stb…
Az illusztrációinak ki kell egészíteniük az írás stílusát és a könyv üzenetét.
A legtöbb stílus úgy alakítható, hogy megfeleljen a könyv mondandójának.
Nagyon jó ötlet megnézni más hasonló tartalmú könyvek illusztrációit, hogy képet alkothasson a könyv lehetséges kimeneteléről. Sok helyen lehet keresni kiindulásnak anyagot. Ilyen hely pl. könyvtár, antikvárium, könyvesbolt.

Melyik korosztálynak szól a könyv?

A szempont mindig az legyen, hogy tisztában legyél azzal, melyik korosztálynak írjod a könyvet. Csak megjegyzés: döntő fontosságú elhatárolni a korosztályokat egymástól. A gyermekek ugyanis kortól függően eltérően értelmezik a könyvi „valóságot". Az 1 éves, a 4-6 éves, a 10-12 éves és e feletti olvasók látásmódja, ismeretei mind különböznek egymástól.
Függetlenül a korcsoporttól a legtöbb illusztrálási stílus bármely korosztály számára megfelel a megfelelő finomításokkal.
A legfontosabb dolog, amit szem előtt kell tartanod, hogy az olvasó korosztály kedvelje és megértse az illusztrációkat. A túl absztrakt stílus a kisgyermekeknél nem fog működni. A kicsiknek szóló grafika pedig az idősebb korosztálynál nem fog beválni.

Mekkora helyet foglaljanak el az illusztrációk?

Azt is határozzuk meg, hogy milyen típusú illusztrációkat szeretnél a könyvben viszontlátni. Ez hatással lesz a könyv általános megítélésére és hangulatára. Azt is tudnod kell, hogy mennyi illusztrációra lesz szükség.
Alapvetően négyféle illusztráció típus létezik a könyvekben:

• díszítő, kisméretű képecske
• féloldal terjedelmű illusztráció
• egyoldalas (teljes) illusztráció
• kétoldalas illusztráció

Mit takarnak ezek a típusok?

Díszítő illusztrációk

Ezek kicsi, egyszerű illusztrációk. Általában egy oldal negyedét teszik ki, vagy annál kevesebb részt foglalnak el, kevés háttérrel vagy anélkül. A díszítő illusztrációk elhelyezhetőek fejezetek elején, vagy végén, sarokdíszítésként, vagy a szövegtest mellett, esetleg belül. Gyakran fekete-fehérek vagy vázlatosan készülnek.

Fél oldal terjedelmű illusztrációk

Ahogy a neve is mondja, ez egy fél oldalnyi helyet foglaló illusztráció. Bár a tartalma lehet részletesebb, de kisebb mérete miatt a háttér kevésbé zsúfoltabb legyen, mint egy teljes oldalas illusztráció esetén.

Egyoldalas (teljes) illusztrációk

Ez egy olyan illusztráció, amely egy egész oldalt kitölt. Itt beleadsz anyait, apait a tartalom meghatározásakor. A hely nagysága miatt a részleteket is jól láthatóan lehet ábrázolni.

kétoldalas illusztráció 

Két teljes oldalt foglal el, akár a szöveget is magába foglalhatja. A különböző képméretek keverésével gyönyörű könyvet lehet alkotni.

Hány illusztrációja legyen egy gyerekkönyvnek?

Egy másik fontos szempont, amelyet figyelembe kell venni, hogy a könyv mennyi illusztrációt tartalmazzon. Például egy képeskönyv sokkal több illusztrációval rendelkezik, mint egy regény.
Ez a mennyiség a könyv típusától és oldalszámától is függhet, meg persze az anyagi helyzetedtől, mivel egy igényesebb kép elkészítése több időbe telik.
Az oldalszámoknak négyel oszthatónak kell lennie a legtöbb esetben. A képeskönyveknél 24 vagy 32 oldal a gyakori.

Mit ne tegyél, amikor az illusztrátor illusztrálja a könyved?

Ha lehet kerüld el ezeket a helyzeteket:

• A kompromisszumokat kerüld, ha lehet. Törekedj a legjobb eredmény elérésére.
• Ha nem vagy illusztrátor, nem ajánlott nekifogod. Nem biztos, hogy a végeredmény összhangban lesz a várt eredménnyel.
• Csak indokolt esetben alkalmazz tapasztalatlan illusztrátort. Ha mégis alkalmazol, akkor bizonyosodjon meg arról, hogy érti-e a könyved üzenetét, stílusát.
• Figyelni kell arra is, hogy változatosak legyenek az illusztrációk. Nem szerencsés, ha mindig ugyanaz a póz vagy nézet ismétlődik.
• Ez a rész inkább a leírásról szól. Itt ügyelj arra, hogy az illusztrációk ne ismételjék meg a szöveget. Kerüld az ilyen leírásokat:
  • „Zöld autó", „lila kabát", „fekete haj". Tehát, ha nem kritikus a történet szempontjából, hagyd ki az ilyen jellegű leírásokat. Ha fontos, győződj meg róla, hogy az illusztrátor tisztában van ezzel és ne piros, hanem zöld autót rajzoljon.
• Az illusztráció nagyjából egyezzen a szöveggel. Ha sok illusztrált könyvet olvasott, biztos, hogy volt rá példa, ahol ez nem így történt. Bosszantó azt olvasni, hogy „A gyerekek kint játszottak", de az illusztráció cselekménye bent történik. Kivétel, ha a kép mintegy folytatása a szövegnek.
• Ne legyen túl tömény az illusztráció cselekménye! Ki kell egészíteniük a történetet, de ha az illusztrációk túl sokat mutatnak a történetből, akkor zavart kelthetnek az olvasóban vagy a gyermekben.
• Ne legyen túl elvont a téma, hacsak nem kifejezetten ez a cél. A gyerekek, különösen a fiatal gyerekek, nem értenek sok olyan fogalmat, amelyeket a felnőttek már tudnak. Legyen ez is szem előtt.
•  Adj szabadságot az illusztrátornak. Ők szakemberek, sok esetben művészi vénával rendelkeznek, ezért a kreativitásuk nagymértékben javíthatja a könyvedet ...  Ne mond meg részletesen, mit rajzoljon, kivéve, ha elengedhetetlen a történet szempontjából.

A végéhez nem kell sok magyarázat. Az illusztrátor kapja meg a kéziratot, vagy egy rövid útmutatást, majd hagyd, hogy tegyék ez alapján a dolgukat! Bízz a kreativitásukban, hiszen ezzel foglalkoznak.