A mesekönyv illusztráció nem „extra”. Nem hab a tortán. Hanem maga az illat, ami odavonzza a gyereket.
Mielőtt még bármit elolvasnánk, a kép már beszél. Már mutat, már kérdez, már kíváncsivá tesz. És ez különösen fontos akkor, ha a közönségünk nem felnőtt, hanem gyerek.
A gyerek előbb néz, aztán ért
Egy felnőtt ránéz egy könyvre, elolvassa a címet, megnézi az ajánlót, aztán belelapoz. Egy gyerek?
Ránéz a borítóra. Ha tetszik a kép, megfogja. Ha nem, már odébb is ment.
A vizualitás az első kapcsolat. Nemcsak a meséhez, hanem az olvasás élményéhez is.
És ez nem múlik el az első oldallal. A gyerek lapoz – és képekből olvas. Észrevétlenül megérti a helyzetet, a szereplők érzéseit, a történet hangulatát.
A mese megelevenedik – pont az illusztráció miatt.
Az illusztráció a kezdő olvasó barátja
Amikor egy kisgyerek még csak tanul olvasni, nem a betűk jelentik a történetet, hanem a képek.
Nézi, értelmezi, találgat: „Ez most a rossz bácsi?” „Ez most megijedt?” „Ez most álmodik?”
A kép visszajelzést ad, ha nem értette a szöveget. És kapaszkodót nyújt, ha még nem tud olvasni.
Ezért olyan fontos, hogy ne csak szépek, hanem „olvashatóak” is legyenek az illusztrációk.
Egy gyönyörű, de bonyolult vagy stílusában távoli kép nem segít – csak megtöri a kapcsolatot.
A gyerek máshogy gondolkodik – és mást ért a képből
Nem minden illusztráció szól a gyerekhez.
Vannak képek, amik a felnőtt szemének készülnek: esztétikusak, összetettek, szimbolikusak.
De egy kisgyereknek ezek gyakran semmit sem mondanak. Sőt, néha kifejezetten zavarba ejtőek.
Egy jó gyerekkönyv-illusztráció egyszerre világos és gazdag.
Kifejező testtartások, érthető érzelmek, átlátható jelenetek.
Nem túlrajzolt, nem túlbonyolított, de mégis részletes és játékos.
Ha szeretnél abban is elmélyülni, miben más egy illusztrátor és egy „egyszerű” grafikus munkája, ajánljuk ezt a bejegyzésünket is:
Mesekönyv-illusztrátor vagy grafikus? Hogyan különböztethetjük meg őket?
Érzelem – amit nem lehet körülírni, de a képből azonnal értjük
Próbáljuk meg leírni egy síró kisfiú történetét. Szavakkal.
Több mondat is kell hozzá.
Most képzeljük el ezt a jelenetet: lehajtott fej, ölében egy szétszakadt plüssmaci, háttérben sötét árnyék.
A gyerek már tudja, mi történt. És hogy mit érez. Nem kell elmagyarázni.
Ez az illusztráció valódi ereje.
A jó illusztráció nem ismétel – kiegészít
Az igazán hatásos képek nem csak megmutatják, amit a szöveg mond.
Hanem pluszt adnak.
Egy apró utalást a háttérben. Egy elbújó állatkát. Egy szereplő arcán a másodperc tört részéig megjelenő bizonytalanságot.
Ezekből születik az az élmény, amitől a gyerek újra és újra előveszi a könyvet.
„Ezt a mesét ismerem!” – a kép miatt
Sokszor halljuk ezt a mondatot gyerekektől. És nem a címre gondolnak.
A képre emlékeznek.
Arra a jelenetre, ahol a lányka virágport fújt a holdra, vagy ahol a kis róka cipő nélkül szaladt a hóban.
A kép megmarad. A szöveg sokszor elillan.
De a vizuális élmény lenyomata ott marad a gyerek fejében – és emiatt szereti meg a mesét.
Az illusztráció nem utómunka – hanem maga a mese része
Ha mesekönyvet tervezel, ne úgy gondolj az illusztrációra, mint egy díszítésre.
Gondolj rá úgy, mint egy társalkotóra.
Egy jó illusztrátor nemcsak leköveti a szöveget – hanem segít kibontani, értelmezni, átadni.
Ha úgy érzed, hogy a történeted megérdemel egy ilyen társat,
a Galantusz csapatával örömmel segítünk Neked.